Csholszan (Ch’ŏlsan-gun)
megye Észak-Koreában, Észak- tartományban.
A terület a kezdetektől Kogurjo uralma alatt volt, a 10. században egy nevű település volt itt, amely később a, 1018-ban pedig a nevet kapta. 1413-ban átnevezték ma is ismert nevére, és megyei rangra emelték. 1622-ben tohobu (도호부; 都護府) rangra terjesztették fel, 1624-ben ismét települési rangra fokozták le. 1633-ban aztán ismét lett. 1812-ben ismét lefokozták települési rangra. 1895-ben ismét megyei rangot kapott, 1918-ban pedig falusi rangra fokozták le. 1939-ben és 1946-ban ismét átszervezték a területet, de megyei rangját csak 1952-ben nyerhette el ismét.
Északról Jomdzsu és Tongnim megyék, délről pedig a Sárga-tenger (Koreában „Nyugati-tenger”) határolja.
70 szigete van, ezek közül a legnagyobbak méret szerint csökkenő sorrendben:és.
A terület a kezdetektől Kogurjo uralma alatt volt, a 10. században egy nevű település volt itt, amely később a, 1018-ban pedig a nevet kapta. 1413-ban átnevezték ma is ismert nevére, és megyei rangra emelték. 1622-ben tohobu (도호부; 都護府) rangra terjesztették fel, 1624-ben ismét települési rangra fokozták le. 1633-ban aztán ismét lett. 1812-ben ismét lefokozták települési rangra. 1895-ben ismét megyei rangot kapott, 1918-ban pedig falusi rangra fokozták le. 1939-ben és 1946-ban ismét átszervezték a területet, de megyei rangját csak 1952-ben nyerhette el ismét.
Északról Jomdzsu és Tongnim megyék, délről pedig a Sárga-tenger (Koreában „Nyugati-tenger”) határolja.
70 szigete van, ezek közül a legnagyobbak méret szerint csökkenő sorrendben:és.
Térkép - Csholszan (Ch’ŏlsan-gun)
Térkép
Ország - Észak-Korea
 |
 |
| Észak-Korea zászlaja | |
Az országra gyakran hivatkoznak sztálinista berendezkedésű államként, azonban ez helytelen, Észak-Korea ugyanis a dzsucse-eszmét követi, amit az ország első vezetője, Kim Ir Szen örökös elnök dolgozott ki. Kim Ir Szen ötvözte a koreai és a neokonfucianista hagyományokat a marxizmussal, a marxizmus–leninizmussal, a sztálinizmussal és a nacionalizmussal, ám az alapok egyértelműen a történelmi időkbe nyúlnak vissza: nemcsak az ország neve utal Csoszonra, az utolsó virágzó pánkoreai államra, hanem a főhatalom dinasztikus, nem primogenitúra-alapú örökítése, a hatalmat gyakorló dinasztiát körüllengő miszticizmus is csoszoni örökség, de Észak-Korea elzárása a külföldtől sem volt újdonság, hiszen elődállama történelmét ez jellemzi egészen a 19. század végéig.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| KPW | Észak-koreai von (North Korean won) | â‚© | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| KO | Koreai nyelv (Korean language) |